Chapter6.-Szörnyű este

Életem legrosszabb 2 percét éltem át míg lejöttem a fán. Nem is értem miért mentem bele a dologba, hisz Cara biztos hogy elengedne és márt nem is pikkel Justinra.

-És még is hova megyünk?-kérdeztem.
-Dave-hez.-mikor ezt kimondta hirtelen megálltam mivel gyalog mentünk.
-Hogy hova?-tátottam el a számat.
-Miért valami baj van?-kérdezte aggódó tekintettel.
-Hosszú..-ráztam a fejem.

Lassan-lassan odaértünk a házhoz. Még mindig kiráz a hideg mikor megpillantom a házukat. Visszaemlékezem azokra a képkockákra ami akkorról megmaradtak bennem.

-Szia Dave.-mondta Justin mikor meglátta Dave-t.
-Hello. Köszi hogy eljöttetek.-mondta majd rám nézett.

Nem mondtam semmit inkább csak elvegyültem a tömegben. Nem nagyon foglalkoztam vele hogy egy légtérben tartózkodunk, próbáltam magam jól érezni több-kevesebb sikerrel.  Mikor márt a második koktélomat ittam elkezdett velem forogni az egész szoba. Az egyik pillanatban kiesik a pohár a kezemből a másikban meg a földön találom magam. Szinte láttam magam előtt ahogy elesek, ahogy az emberek odagyűlnek körém, ahogy Justin a nagy tömegben odatör és a kezem szorongatja.
*Cara szemszöge*


-Jó éjt Sam. Én megyek lefekszem aludni.-nyitottam be Sam szobájába.

Mikor benyitottam senkit nem találtam a szobában. Nem hiszem el... elveszítettem az első napon egy 16 éves gyereket?!  Idegesen a lépcsőn kezdtem el járkálni és mindenfelé Sam nevét kiáltani. Éppen az emeleten voltam mikor megcsörrent a telefonom. A legnagyobb gyorsasággal rohantam le a lépcsőn reménykedve abban hogy Sam keres.

-Hallo?-szóltam bele remegő hangon.
-Cara te vagy az?-szólt bele egy fiatal hang.
-Igen.
-Justin vagyok, csak azért kereslek hogy elmondjam Sam-et behozták a kórházba.A többit majd elmesélem itt.
-Rendben már is megyek.-mondtam majd leraktam a telefont.

Gyorsan átöltöztem, kaptam a kocsikulcsokat és beszálltam a kocsiba. Rosszabbnál-rosszabb gondolatok járkáltak a fejemben.

*Justin szemszöge*

-Szia Justin. Hogy van Sam?-jött oda hozzam Cara.
-Hello. Azt mondták az orvosok hogy stabil az állapota.
-És még is mi történt?
-Nem tudom nem voltam mellette. Csak annyit láttm hogy egy körben állnak az emberek, és amikor megláttam hogy Sam körül áll mindenki és ő pedig a földön fekszik odamentem hozzá. Egyszerre hívtuk a mentőket és ők ide hozták.
-És még is hol voltatok?
-Házibuliba.
-Hogy kerültetek oda?-mikor ezt kérdezte hirtelen kijött az orvos.

-Doktor úr hogy van Sam?-kérdezte Cara.
-Minden rendben van. Egy napot bent tartjuk és ha továbbra is jól megy minden haza lehet vinni. De addig is be lehet menni hozzá.-mondta majd elment.
-Szia Sam. Jól vagy?-ment oda Cara az ágyához.
-Szia. Igen semmi bajom.
-Justin elmesélt mindent. Mondta az orvos hogy még egy napot bent kell maradnod. Hozok valamilyen ruhát.  Addig maradj itt vele.-fordult hozzám Cara.
-Rendben.-mondtam majd távozott.-Hogy történt ez?-kérdeztem majd leültem az ágy szélére.
-Nem tudom, ittam és egyszer csak minden elkezdett körülöttem forogni és egyszer csak a földön találtam magam.
-Ugye nem ütötted meg semmidet, semmi bajod nem lett.-kérdeztem aggódva.
-Aranyos vagy, de nem. Teljesen jól vagyok.-mondta majd közel hajoltam és egy csókot nyomtam a szájára.

3 komi és jön az új rész! :)